2011 Június

   05.28-06.08.

   Na megint itt vagyok, és egy kicsit ráérek. Lényeg, hogy az elmúlt napok nem sokban különböztek az eddigiektől. A szokásos napi teendők mellett már megint füvet kellet nyírnom, habár eddig nem esett az eső. Bezzeg most zuhog. A Moti fél a villámlástól, esténként odabújik hozzá, úgy hogy nem hagy aludni. A múltkor éjjel jó nagy vihar volt. Amúgy a szokásos: főzés, takarítás, mosás, hűtőleolvasztás stb.

   Ezt csinálta múltkori vihar. Én még viszonylag jól megúsztam. Nem is tudom, hogyan fogom kijavítani. Lehet, hogy megkérem a szomszédot, hogy segítsen, de nem nagyon bízom benne. Inkább én körülnézek javítóanyagért, és megcsinálom ahogy nekem megfelel.

   Amúgy ez a legkevebb problémám. Jobban izgat, hogy mi lesz a rendvédelmisek nyugdíjával, köztük velem.

   Ha visszahívnak füv-re, talán még jól jön a hat hetes kórhási kezelés hasnyálmiriggyel. Hál isten minden leletem meg van. Amúgy, ha netalán a környéken (Szolnokon a katasztrófavédelemnél, vagy a közeli városok kirendelségein) fel tudnának ajánlani egy elfogadható munkahelyet, akkor azt elfogadnám. Annál inkább is megfelelne, mivel akkor legalább emberek között lehetnék, és nem kellene mindig ezt az egyhangú monoton tevékenységet csinálnom itthon, habár mindig van mit csinálni. Na mindegy majd meglátjuk.

   Most néztem a 2010-es naptáramat. Megdöbben ve vettem észre, hogy napra pntosan megegyeznek a dátumok. Valami véletlen lehet? Akkor is 09-én nyírtam füvet, és ma is (2011-ben) ezt csináltam. Csak akkor egy kicsit más volt, mer készültem fel Dunabogdányba András kerek születésnapjára,

meg Barnabás unokám névnapjának megünneplésére.

   Rég volt, szép volt. Nagy valószínüséggel az idén nyáron nem megyek fel, mert valami nem gömbölyű Kismaroson. Már egy hónapja nem jelentkeznek. A múltkor Vikire rákérdezten a facebook-on, de igen csak hűvösen válaszolt. Még én éreztem kényelmetlenül magam, hogy mertem jelentkezni. Na de ezután nem fogok. Hű! Nem mérgelem magam. Ez a téma most már nem téma. Még jó, hogy a Hugival néha összejövünk a net-en. Nem beszélve arról, hogy Vigh Gyuri mindig küldi az email-jet. Vannak köztük jók is, de némelyik fárasztó. Lényeg, hogy a kapcsolat meg van.

Eggy, beérett a meggy ....

   Azt hittem, hogy a télen tönkre fog menni a meggyfacsemetém, de kellemes meglepetés ért. Íme:

   Nagy nehezen kitavaszodott és láss csodát kivirágzott.

   A méhecskék is tették a dolgukat.

   Igaz, hogy eső nem volt, de kóstolónak lette pár szem.

   Remélem jövőre jobban megerősödik, és nagyobb termés lesz. Ennek is nagyon örülök!!!

 Igaz, hogy nem nagy durranás, de a tavaji 4 szemhez képet pipec. Amúgy aprószemű "cigány meggy", de nagyon finom. Talán jövőre meg kellene oldanom a locsolását, talán nagyobbak lennének a szemek. Majd meglátom, hogy átvészeli-e a telet, akkor foglalkozom vele.

    Nem is ez a legnagyobb problémám, hanem az, hogy az eső nem esik, de a hátsó udvarban úgy nő a dudva, mintha fizetnének érte. nem győzöm elégetni.

   Remélem a szomszédokat nem zavarja (azért arra figyelek, hogy ne arra fújjon a szél), de muszály valamit kezdeni velük.

   Egyenlőre ennyi a tennivalókról. Jobban izgat a jobb kezem kisújja. Mostanában azt tapasztaltam, hogy ha krumplit pucolok, vagy meg akarok kenni egy vajkrémes kenyeret, és sorolhatnám még amikor a kisújj közreműküdésére van szükség akkor a jobb kezem kis újja annyira begörcsöl, hogy az éppen fogott eszközt le kell raknom. Na de ez egy idő után enyhül, ha nem fojtatom, de nem múlik el. Le kellene menni a dokihoz, hogy adjon valami beutalót a szakrendelésre, de most hallom a Tv-ben, hogy előjegyzés kell. Mindegy, majd megbeszélem magammal (Hi), hogy mi legyen.

   Egyenlőre arról nem is beszélek, hogy mi lesz a korkedvezményes nyugdíjammal. Folyamatosan figyelem a facebook-t. Ott azért lehet tájékozódni. Passz-piros majd meglátjuk mi lesz.

   Na most megpróbálom röviden befejezni, azt hogy június hogy alakult.

A lényeg, hogy elég mozgalmas volt a számomra, azért is nem volt energiám naponta irogatni. 

   Az egyik, hogy megint ki kellett cseréltetnem a gázrendszer nyomáscsökkentőjét, mert valami oknál fogva felmondta a szolgálatot, pedig teljesen leszigeteltem az időjárás viszontagságai ellen.

   Azért télire megpróbálok egy normális dobozt csiláltatni hozzá.

   A másik, hogy sikerűlt két állat életét is megmentenem. Az egyik egy fecskefióka volt, aki beleesett az esőcsatorna lefolyójába. Ezt úgy vettem észre, hogy iszonyú csivitelést hallottam bentről. Amikor kinéztem az előtér ablakán tíznél is több fecske repdesett az ereszcsatorna körül, vagy totyogott a háztetőn.

Először furcsállottam, mivel kicsik és nagyok is voltak vegyesen, és még neincs itt a költözködés ideje nem tudtam mire vélni a dolgot. Egyszer valami fura érzésem támadt, kimentem a ház elé és ekkor fura cincogásszerű hangra és kaparásra lettem figyelmes az ereszcsatorna felől. Ekkor már gondoltam, hogy valami nincs rendben. Előhoztam egy létrát és láss csodát egy kis fecskefióka próbált meg felmászni az ereszcsatorna belsejében. Mindkettőnknek szerencséje volt, mert sikerűlt megfognom a fiókát, úgy, hogy nem sérűlt meg és az öklöm sem szorúlt bele a csatornába. Nagyon örülök, hogy sikerűlt megmentenen, csak sajnos mire előkerítettem a fényképezőgépemet Ő a szababságot választotta. Talán neki volt igaza, mert nem tudom mit kezdtem volna egyedül a fecskefióka, fényképezőgép és természetesen mindenre kíváncsi Moti ellen.

   A fecskék sokkal többen voltak, de amikor kimentem lefényképezni őket természetesen a világgá repültek azóta sem jöttek vissza. Amúgy vannak még madaraim, de azokat sem tudom lefényképezni, mert nem hagyják magukat. Néha a Moti orra elött serte-pertélnek. Ez a kis bolond meg nem is foglalkozik velük, csak a nagy busa fejével követi őket. Talán sikerűl őket is lencsevégre kapnom, de az én legapróbb mozgásomra is továbbálnak.

 Majdnem elfelejtettem a másik állatot. Az egy szarvasbogár volt. Egyszer jöttem haza a boltból és az út közepén háttal lefelé, az összes lábaival az ég felé kalimplva küzdött. Nem volt szívem ott hagyni, felvettem és egy bokros területen elengedtem. Természetesen fényképezőgép most sem volt nálam.

    Erről jut eszembe, hogy amikor kicseréltem a régi telefonomat, azt hittem, hogy kamerás lesz, de sajnos nem az lett. (Igaz így utólag én vagyok a hibás, mert elnéztem a műszaki leírást) Majd megpróbálom lecserélni, de a kutya mindig szarik valamit.

    Mégpedig azt, hogy az alsó álkpcsomon lévő egyettlen fogam letört. Most mehetek a fgorvoshoz kíhúzatni a maradék gyökeret. De ez az én hibám is, meg örülök is neki mert legalább rászánom magam, hogy megcsináltassam a csetteggőimet. Nem lesz valami olcsó, de most már muszály, mert "jépapüjén" nem lehet megélni, a rágás pedig mostanság igen nehézkes.

   A héten addig eljutottam, hogy lementem az orvosi rendelőbe, de csak a rendelési időpontot írtam ki, mert hál isten akkor nem rendelt. (Hi) Na de félre a tréfát Júliusban mindenképpen meg kell csináltatnom, mer már ez nem állapot. A másik amiért le kell mennem az orvozhoz, az, hogy a jobb kezem kisújját meg kell nézetnem.

   Az van vele, hogy már évek óta érzem, hogy zsibbad. Ez még hagyján is lenne, de az egyszerűbb háztartási tevékenységek közben, mint pl. a krumplihámozás, kenyérvajazás, konzervnyitás, körömvágás stb.közben nem csak zsibbad, hanem be is görcsöl. Lényeg, hogy minden olyan tevékenységnél ahol a kiújjnak is szerepe van nagyon oda kell figyelnem. (Most nétem, hogy erről már írtam, de ez is a korral jár. Én már nem fogalmazok át semmit.)

    A lényeg, hogy vénül az ember gyereke. Majd csak lesz valahogy. Ezen felül azt sajnálom, hogy Anyu fent van kórházban és még fel sem mentem hozzá. Még jó, hogy telefonon felhíttam. Meg lehet a véleménye rólam. Sajnos a szomszéddal aki eddig vigyázott a Motira valahogy nem olyan a kapcsolatunk mint régen, így nem merem megkérni semmi szivességre. Nem tudom, csak sejtem, hogy mi lehet a problémája, de majd jelzi ha akarja.

   Passz-priros Júliusban mad meglátjuk hogy alakul.

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat